Hyde park

Tekintettel a fokozott érdeklődésre, és a közkívánságra, ami a sok e-mailben megfogalmazásra került, és a blogban vitatott - ingatlanpanama, közpénzek oligarcha csatornázása, PJ Holding(sic!), Reneszánsz Zrt. vagy más hasonló, közpénzekből élő cégek zűrös ügyei, XI. kerületi Önkormányzat Építési Osztályának visszaélései az építési engedélyezés területén stb.  - témákkal kapcsolatos, kérjük mindenkit, hogy véleményét ossza meg a nyilvánossággal.

Írjatok!

A jelenlegi szemérmetlen lopással, korrupt közigazgatással és bírói rendszerrel szemben az egyetlen halvány esély a NYILVÁNOSSÁG, amit a szabad sajtó biztosít.

Talán az internet az egyetlen média, amely a szabad szólást még- ideig-óráig - biztosítja. Éljetek vele, amíg lehet!

Mi a lenézett, autszájdernek gondolt, semmibe vett, kihasznált "panelprolik" azonban ott vagyunk  ezeknek a "nagyszerű" embereknek minden mozzanatánál, mert minden ellenkező híreszteléssel szemben nélkülünk nem tudnak  egy lépést sem tenni. Mi mindent látunk, hallunk és megírunk. Nem fogjuk tűrni tovább némán, hogy mindent elraboljanak és a sárba döngöljenek bennünket. Sokan vagyunk...

"Kék Balaton", avagy "Reneszánsz beltenger"?

Tovább dúl a harc a Balaton - part és egyben a vízparti - korábban az MNV Zrt. tulajdonában álló - üdülő tulajdonjogáért Balatonvilágos önkormányzata és a Reneszánsz Zrt. között. Az egyenlőtlennek látszó küzdelemben ráadásul a Reneszánsz és az állami tulajdonú vagyonkezelő cég közös erővel igyekeznek lenyomni a kis balatoni önkormányzatot. A legtöbb esetben amikor zavaros  körülmények között privatizálják az állami vagyont, vagy hoznak jogosulatlan előnyt biztosító közigazgatási határozatot általában ilyen a felállás. Az állami szerv védekezik, a jogosulatlan előnyöket szerző pedig beavatkozik az állam pernyertessége érdekében. Minden teljesen szabályos és törvényes, ezt a Polgári Perrendtartás lehetővé teszi, mégis úgy érezzük egyenlőtlen küzdelemről van szó, amikor az egyik oldalon az állam és egy pénzes nagyvállalat, a másikon pedig egy kis önkormányzat áll, mely egyébként sem dúskál  a pénzben.  Nehéz dolga lesz az önkormányzatnak, mivel a közpénzeken hizlalt Reneszánsz Zrt. a legjobb ügyvédeket tudja megfizetni, de legalábbis olyanokat akik a megyében  a legkíválóbb helyi kapcsolatokkal rendelkeznek.

Régi vicc : mi a különbség a jó ügyvéd és a sztárügyvéd között. Hát a jó ügyvéd ismeri a jogszabályokat . A sztárügyvéd  pedig ismeri a bírót... Bár mitől sztár a Jutasi és társai? Netán attól, hogy Hagyó Miklóst is azért vállalta, mert az "ártatlanságában bízik". Szegény Hagyó! Mi az a pár milliárd?

A bírósági műfajban ugyanis, jelentősebb ügyekben - talán ezzel nem mondunk újat - a ki kinek a kicsodája, valamint a ki kit ismer kérdése bír a legnagyobb jelentőséggel. Persze az sem okoz nagyobb aggodalmat, ha elsőfokon bebukná a pert a Reneszánsz, mert a feljebbviteli bíróságokon még nagyobb eséllyel találja meg a legmegfelelőbb kapcsolatokat. Így van ez. Nem csak a bankvilágban, hanem általában mindenütt a méret számít, a nagyhal megeszi a kishalat a papírforma szerint. Persze, néha vannak harapós kishalak is, akik csak azért nem nőttek meg, mert nem akartak. Az ilyen kishal könnyen megfekheti a nagyhal gyomrát... Egyébként is sok a zűrös ügy a Reneszánsz körül. Aki ebben a kérdésben többet kíván tudni, elég ha elolvassa korábbi írásainkat. Pedig igazi sikertörténetként indult a dolog. A szegény erdélyi fiú, batyuval a hátán egy szál nadrágban a kilencvenes években megérkezett az óhazába. Volt batyujában hamuban sült pogácsa és néhény jó tanács, meg hatalmas ambíció. No meg rendkívül sok tapasztalat arról, hogy nem lehet szél ellen vizelni, inkább be kell állni szélirányba. A pogácsa már út közben elfogyott, de a jó tanácsok és élettapasztalat kiartott és lett belőle hamarosan, a semmiből süttői bánya, meg állami megrendelések garmadája.

Persze a jó bizniszt mindig az állami megrendelővel vagy partnerrel lehet kötni, mert az állam nevében tulajdoni jogot gyakorlók köztudottan nem az állam érdekét, hanem leginkább a saját érdeküket képviselik, azt jól. Így aztán könnyű elérni kedvező szerződéses feltételeket és a végén mindig az állam viseli a veszteséget a magánbefektető, vállalkozó pedig viszi a bankot. Hát aki keresi az elmúlt 20 évben felszívódott állami vagyon hollétét, azt azoknál a  cégeknél fogja megtalálni, akiknek valódi "reneszánsz"-t hozott a rendszerváltás és az állami vagyon privatizációja. De hát ezt mindenki tudja, mégdem történik semmi, mert ilyen a rendszer bíróstól, ügyészestől, rendőröstöl és még sorolhatnám. Ilyen az értékrend, nincs mit tenni. Gátlástalan, szemérmetlen rablás folyik és fog folyni mindaddig, amíg az álami vagyon utolsó morzsája el nem lesz privatizálva. És közben a kivéreztetett állam bőkezűen osztotta a segélyt, hogy befogja az elesettek és vesztesek meg a lumpenproletárok széles tömegeinek száját. Természetesen mindezt hitelből, mint ahogyan hitelek felvételére bátorították a köznépet is.
"....és a kocsit még nem is láttátok" reklámozta az egyik hitelfelvételre buzdító reklám.
Mindenki nyakló nélkül vette fel a hiteleket, állam és polgárai nem gondoltak  a jövőre. De a jövő itt van, megérkezett. A hitelezők kérik vissza a pénzt, kamatos-kamattal. És mindent visznek ami mozdítható és ami nem... Kellene nekik vízmű, gázmű, vízbázis, sportbázis és adatbázis, minden ami pénzzé tehető.

Közben a kifosztott kis önkormányzatok, mint a balatonvilágosi még az egyetlen bevételi forrását jelentő balatonpartot is elveszítette, mert hát tudjuk az állam és képviselője az MNV köztudottan nem jó gazda, ilyen a természete, nem tehet róla. Miért is kellene parti sáv az önkormányzatnak? Mennyivel jobb helyen van az a Reneszánsz Zrt.-nél, amelyik csinél majd belőle luxus szállót luxus apartmannal és privát beach-el, meg sok valódi "bitch"-el. Mindkettő megfizethetetlen a magyar átlagembernek.
Várjuk az ügyben a további fejleményeket, folytatás május 4-én a Veszprémi Városi Bíróságon.
Megéri benézni.

Számüzetés a Paradicsomból

Páljános András és cége a Reneszánsz Zrt. eddigi látszólagos harmonikus együttműködése a Katolikus Egyházzal borulni látszik?

Páljános András buzgó katolikus hírében állt, ennek ellenére nem simultak az ellentétek a Reneszánsz Zrt. és a Piarista Rend között, akik a kőfaragó cég hibás teljesítésére panaszkodtak, a miőségi kifogásaik voltak. A piaristák bekeményítettek, hogy nem fizetnek, jelentősebb pénzösszeget visszatartottak, és a kivitelezési hibákat sem szeretnék az ájtatos vezérigazgató cégével kijavíttatni. Köszönik, de inkább mással fejeznék be a munkát.

Úgy látszik az V. kerületi Önkormányzat és Rogán Antal nem ennyire finnyás, de az is lehet, hogy nem jutott el hozzá a piaristák keserű tapasztalata, és milliárdos uniós - az elhiresült "Budapest szíve" - projekttel bízta meg a Reneszánsz Zrt-t, mint az ország "egyetlen" és nélkülözhetetlen járdaépítő specialistáját, a többieknek meg kopoghat a szeme.

A Reneszánsz dolgozói még csendes tüntetést is szerveztek...

Érdekes, hogy ezek az öntudatos dolgozók akkor nem mentek el tüntetni Páljános háza vagy a Reneszánsz Zrt. székhelye elé, amikor a vezér  elcserélte az állítólag a dolgozók pihenését, kikapcsolódását szolgáló, full extrás balatonvilágosi nyaralót a parti sétányon lévő állami tulajdonú üdülőre. A Reneszánsz szerint nem volt igény a dolgozók között a luxus nyaralásra, ezért kihasználatlanul állt...

Hát, kutya legyek, ha ezt elhiszem.

A kőfaragó munka nehéz fizikai munka, poros, embert próbáló feladat a kemény kő megmunkálása.
Ki hiszi el, hogy ezek a fáradt dolgozók nem vágytak volna vízparti kikapcsolódásra a minden luxussal felszerelt vállalati üdülőben?Vágytak volna, de a nyaralót nem a kérges tenyerű kőfaragóknak építették, hanem a Reneszánsz Zrt. vezéreinek és klientúrájának a pihengetését szolgálta. Az csak számviteli kérdés, hogy a könyvekben vállalti nyaralóként tüntették fel.

Végülis minden valamire való vállalkozó tudja, hogy mi a különbség az adózott pénz, meg a vállalati költségből fedezett nyaraltatás között. Hát a kéjes megelégedettségen kívül csupán az államnak meg nem fizetett tetemes adó. Abból, meg a hasonló trükkökkel átirányított pénzekből lehet aztán a vezér magán kftjének Somlói úti beruházását fedezni.

Így lesz hirtelen a kis hárommilliós alaptőkéjű, de nevében rettenetes erőt sugárzó PJ Holding Kft-nek sok százmilliója beruházni a Gellérthegyen. Így lehet adót "optimalizálni", vagyis legálisnak látszó eszközökkel  "lecsapatni" a Reneszánsz Zrt.-ben megtermelt nyereséget a Páljános András és családjának tulajdonában álló PJ Holding Kft.-ben. Mert a pénz az természetesen a Reneszánszban termelődik, meglehetősen nagy volumenben, és ki a fenének volna kedve ezután a hatalmas adót kifizetni? Mennyivel jobb szerződni a saját Kft-vel és teherautó szám zúdítani a süttői követ meg a parlamenti állványzatot a Somlói út 25. alatt építkezésbe. Ha ezen felül az alvállalkozók díját meg a dolgozók munkabérét és egyéb juttatásait is a Reneszánsz állja, akkor aztán sikerült igazán nagyot "optimalizálni",  azaz a Reneszánszos pénzt szinte adómentesen kicsorgatni a magán Kft.-be.

Persze a Reneszánsznak több tulajdonosa van, köztük a "jólcsengő" Bene névű tulajdonos is.
Mindegyik tulajdonosnak megvan a saját kis kftéje, amin keresztül tulajdonolja a Reneszánsz Zrt-t.
És feltehetőleg mindegyik hasonló módon "optimalizál". Az anyacég pedig bőszen nyeli a költségeket, nem csoda, hogy ezután nem jutna pénz a dolgozók nyaraltatására, sem adófizetésre. Nem baj, akinak nem tiszta a lelkiismerete, majd meggyónja igaz katolikus módjára. Legfeljebb ezután nem a piarokhoz fog járni feloldozásért.

Utóirat:
Vajon mit szól ehhez dr. Rétvári Bence KDNP-s honatya, XI. kerületi országgyűlési képviselő, és nem utolsó sorban közigazgatási államtitkár?  Nos eddig semmit sem szólt hozzá, annak ellenére, hogy a Somlói út 25. alatti ingatlanpanamáról minden információ rendelkezésére áll.

Tisztelt Államtitkár Úr!

Nem kellene mégis valamit tenni a semmis okiratokkal bejegyzett Somlói 25/a telek ügyében?

Sajnálatos módon a Somlói út 25. úgy fog bevonulni a történelembe, mint a jogállam bukásának emlékhelye. Ez az a nagyon kívételes hely, ahol létrejött a kormány és ellenzékének tökéletes egyetértése. 


Tudják, mint régebben az olajszőkítési ügyben. Még az is lehet, ha Somlói 25. alatt lefúrnánk a földbe, akkor feltörne a sok szőkített olaj. Lehet, hogy Páljános már ezt is tudja, csak mint mindig, mindent tagad. Végülis ez sincs feltüntetve az ingatlan-nyilvántartásban!

Ideológiai különbségek tehát nincsenek, ha csupán a "lé" a tét. Az pedig bőven csordogál, aszerint merre lejt a pálya: balra vagy  jobbra, mindig a megfelelő irányba.

Ettől Közigazgatási Fekete Lyuk a Somlói út 25. Talán egyszer emléktábla is kerül a kerítésre, természetesen süttői márványból.

Hiszen minden naplopó, haszonleső politikusnak jó az, ha semmis okiratokkal tulajdonjogot lehet szerezni. Hátha egyszer neki is lehet így egy villája Gellérthegyen. Ha pedig szakemberre akarja bízni a bejegyzést most már mindenki tudja, bátran keresheti dr. takács esztert és Bokodi Juditot, ők biztosan elintézik, ha kell rangsortörés árán is. Kőszegi Gábor nevét már csak a Nagy Ingatlan Kézikönyv őrzi, melyben örök időkre bevésődött, hogy a semmis okiratok bejegyzését nem a tudás hiánya okozta...

"Minden mindennel összefügg" és "Nincs ingyen ebéd" (nb. legalábbis annak, aki bérből él)
Barry Commoner

Az Ördög legnagyobb hazugsága...

Eljutottunk Budapest Főváros Kormányhivatalához, amely a munkáltatói jogokat gyakorolja Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatala vezetője Borsay Tamás felett, Borsay Tamás pedig dr. Takács Eszter esetében gyakorolta a munkáltatói jogokat akkor, - "lánc, lánc, eszterlánc..." - amikor az utóbbi a semmis okiratokat értékelte, és másodfokú földhivatali határozatában megállapította, hogy a semmis okiratok bejegyzésre alkalmasak, azaz hamis közokiratot szerkesztett.

Borsay Tamás főnöke nem más mint dr. Pesti Imre kormánymegbízott. A Somlói út 25. alatti ingatlanpanama károsultjai megkeresték a kormánymegbízottat is. Kérték vizsgálja ki, hogy mi folyik a Földhivataloknál.

Hogyan lehetséges, hogy a semmis alapító okirat és telekmegosztási megállapodás alapján, jogosulatlan kérelmére bejegyezte a telekmegosztást a Földhivatal?

Hogyan lehetséges, hogy miután a Fővárosi Főügyészség feltárta a súlyos törvénysértéseket, melyeket 31544/5/2009 sz. határozatában a Földhivatal is elismert, senkit nem vontak felelősségre, senki ellen nem indított a hivatalvezető fegyelmi vagy büntető eljárást, annak ellenére, hogy az hivatali kötelessége lett volna?

Szűkszavú válaszában a Kormányhivatal vezetőjének nevében eljáró Haszonicsné dr. Ádám Mária kifejtette:

"(...) a Közalkalmazotti törvényben foglalt valamennyi határidő eltelt, így nincs törvényes lehetőségem fegyelmi eljárás kezdeményzésére. Ugyanakkor a rendelkezésemre bocsátott dokumentumok alapján szükségsnek tartottam, hogy a tárgyi ingatlannal összefüggő perek vitelére új jogtanácsos kerüljön kijelölésre. Fentiek okán intézkedtem a Jogi Perképviseleti Főosztály vezetőjének útján a perek átszignálásáról... Tájékoztatom továbbá, hogy dr. Takács Eszter  2011. március 2. napjától a Kormányhivatal Jogi Perképviseleti Főosztályán dolgozik,  földhivatali eljárások intézésében már nem vesz részt."  

Hát, ennyi!

Gratulálunk ehhez a frappáns és hatékony intézkedéshez!  Röviden és tömören: dr. Takács Eszter "felbukott", és most már a felügyeleti szervnél fejti ki áldatlan tevékenységét.

A hatósági válaszban (félre ne értsék: döntés nem volt!) véletlenül sem esett szó arról, hogy mi az a tényállás, melyet a kormánymegbízott úr feltárt, kit és miben kellett volna elmarasztalnia, végülis mi az oka annak, hogy az ügyet más jogászra szignálta át. Valami van, valami történt, ami miatt indokolt az átszignálás, de semmi konkrétum, semmi szankció, semmi feljelentés, csupán "átszignálás".

Ilyen jellegű közigazgatási szankciót, mint átszignálás a 2004. évi CXL. tv.(Ket.) nem is ismer. Ez valami fajta hivatalvezetői kegy, lássa a szegény paraszt, hogy tettek valamit az érdekében. Valójában azonban nem történt semmi, mert hogy továbbra is dr. Takács Eszter által szerkesztett peres anyagokat, ettől kezdve egy másik kolléga fogja felolvasni a bíróságon, és más ügyben, más ügyfél szenvedi majd el Takács Eszter tevékenységének kárát.

Ez az intézkedés a nagy semmmi kategóriájába tartozik, sőt...

Maga az intézkedés ugyanakkor teljesen jogsértő, mert a Kormányhivatalnak a tényállást fel kellett volna tárnia, és azt a panaszos tudomására hoznia alakisággal rendelkező, jogorvoslattal támadható döntés formájában.

Megjegyzem, az sem igaz, hogy minden határidő letelt volna, és ezért nem lehetne senkit sem felelősségre vonni.

A dr. Takács Eszter és társai által elkövetett törvénysértések olyan súlyosak, melyeket nemcsak fegyelmi eljárásnak, hanem büntető feljelentésnek is követnie kellett volna a Földhivatal vezetője részéről. Ennek mellőzése önmagában is bűncselekményi kategória, bűnpártolás minimum.
(nb. Takács Eszter mellékbüntetése pedig az kellene, hogy legyen, a földhivatali kataszterben, hogy dr. Takács Eszter neve örökidőkre drtakácseszterként szerepeljen, bár ez számára biztosan nem jelentene közel sem olyan megaláztatást, mint Nemecsek Ernőnek, mert Ő egy gerinces karakter volt).

Borsay Tamás a Fővárosi Földhivatal vezetője volt az, aki az ügyészi óvást elbírálta 2009. 10. 15-én kelt 31544/5/2009 számú határozatával, melyben a legsúlyosabb törvénysértéseket elismerte, tehát legkésőbb 2009. 10. 15-én értesült a jogsértésekről. Borsay azonban a fegyelmi eljárás megindítása és a büntetőeljárás kezdeményezése helyett az ügy eltusolására törekedett álláspontunk szerint. Fegyelmi jogkörével sem élt, és ezzel súlyos hivatali mulasztást követett el. Panaszosaink újabb beadványban kérték a Kormányhivatalt a Borsay elleni fegyelmi eljárás lefolytatására, azonban válasz helyett a Kormánymegbízott kabinetfőnöke, a  valamennyi párt számára "nélkülözhetetlen" közigazgatási üdvöske Rikker Emília hívta fel őket telefonon,  és közölte "nem lesz válasz, ne is várjanak. Borsay ügy pedig nincsen, mint ahogyan bűncselekmény sincsen, majd meglátják a rendőrségi nyomozás végén". A földhivatali ügyintéző is ember, ő is tévedhet, "nem nagy ügy", ha véletlenül néhány dolgot tévesen ír bele a határozatába (nb, hamis közokiratot szerkeszt ), majd kijavítja a többszintű jogorvoslati rendszer.

Rikker Emília egyébként régi motoros a közigazgatásban, látott ő ennél már sokkal kacifántosabb ügyeket is, mit kell kiakadni egy kis 150 milliós csaláson, közokirat hamisításon, hivatali visszaélésen? Fő a "rugalmasság", nem kell annyit aggályoskodni. Ezért nélkülözhetetlen ő kormányváltáson túl és ide. Csepi Lajos jobbkeze megfelel az új polgári kormánynak is, láthatólag a "szakértelem" a legfontosabb. De mihez is ért Rikker pontosan?

Mi lenne az a hatalmas tudás, melyet a szocialista kormány után a polgárinak mondott kormány is nélkülözhetetlennek tartott, mind a Borsay, dr. Takács, Rikkert ismét bizalmi pozícióba emelve? Miért akarja a Kormányhivatal szőnyeg alá seperni a földhivatali disznóságokat, melyek miatt egyikünk tulajdona sincs biztonságban, a leginkább maffia módszerekre emlékeztető földhivatali ügyintézés miatt?


Ki a fene az a Borsay Tamás és dr. Takács Eszter, hogy a volt és a jelen közigazgatási apparátusból egyesek elvtelenül védik őket, a nyilvánvaló és közokiratban megállapított törvénysértéseik ellenére élvezik a Kormányhivatal és annak vezetője, Pesti Imre bizalmát?


Milyen ingatlan-nyilvántartás az, ahol semmis okiratokkal lehet tulajdonjogot bejegyezni, és ilyen bejegyzéseket fenntartani?


Milyen ország, milyen demokrácia és jogállam az, ahol mindez büntetlenül megtörténhet, és ahol a jogrendszer többszintű eljárásban sem képes törvényes és igazságos eredményt szülni. Ahol mindegyik hatóság és mindegyik bíróság egy másikra mutogat, ahelyett, hogy kimondaná: semmis okiratokra nem lehet jogot alapítani! Az egész eljárás olyan, mint az "itt a piros hol a piros" játék, (ahol a piros golyócskát az ügyfélképesség fogalma helyettesíti, a gyufás dobozka pedig a lakás, amit a földhivatali ügyintéző úgy mozgat, ahogy akar) azzal a különbséggel, hogy annak közigazgatási változatát nem büntetik, annak ellenére, hogy sokkal ártalmasabb a társadalomra, mint az utcai csaló.


Keresem, hol a törésvonal a polgárinak mondott kormányzás és a régi posztkommunista rendszer kormányzása között, de egyre bizonytalanabb vagyok, mint ahogyan elbizonytalanodott több millió honfitársunk is.

Változást vártunk.

Törvényességet és jogállamot, ahol nem lövik ki gumilövedékkel békés tüntetők szemét.  Kaptunk új Alaptörvényt, látványosan felforgatják a közigazgatást, átalakítják a bírósági rendszert, új szelek fújnak: mondják. Ugyanakkor a kormányzó polgári demokratáknak, és a KDNP(!)-nek sem (és ez az igazán megdöbbentő!) okozott a legcsekélyebb etikai aggályt, hogy a szemkilövető Gergényi üzlettársát tegyék meg belügyminiszternek.

Ezután azon sem lehet csodálkozni, hogy Rikker Emília állja a sarat és biztosítja a kontinuitást múlt és jelen között.

Csepi Lajos egykori jobbkeze biztosan tudna arról is mesélni, hová lett a privatizált állami vagyon. Lehet, hogy ezért tartják?

És akkor mondja valaki, hogy nem az Ördög legnagyobb hazugsága saját létezésének tagadása...