A kommenktekből derül ki, hogy a Somlói út 25. alatti közigazgatási fekete lyuk nem egyedi eset, és nem kívétel.
Már lassan úgy tűnik nem is fekete lyuk, hanem ilyen a mai magyar ingatlan-nyilvántartás: NEM KÖZHITELES.
Sajnos, ennek a súlyos ténynek a jelentőségét és teljes súlyát a legtöbb felelős beosztásban dolgozó közalkalmazott és pártpolitikus sem kívánja átérezni. Valójában nem is jut el a tudatukig, hogy mit is jelent a közhitelesség hiánya, és mik a következményei.
Legjobb példa erre dr. Rétvári Bence(jogász) államtitkár, XI. kerületi választott képviselő. A Somlói út 25. alatti ügyekeről Rétvári úr teljes tájékoztatást kapott, ennek ellenére gyakorlatilag semmit sem tett a rendezés érdekében. Pedig ha valaki, hát Rétvári Bence úr lenne illetékes a témában.
Mit is várhatunk annak a KDNP-nek a prominens képviselőjétől, amely az elmúlt években a Fidesz marionettjévé degradálódott és szinte egyetlen épkézláb, önálló indítvánnyal sem állt elő a Parlmentben.
Ezek a hölgyek és urak még mindig abban a tévhitben élnek, hogy a magyar társasalom leghőbb vágya az abortusz teljes tilalma és a hittan bevezetése az iskolákban.
Pedig mi választók, ennél sokkal fontosabbnak ítéljük a közélet tisztaságát. Azt, hogy bízni lehessen vezetőink szavában. Bízni lehesen a közhivatalok döntéseiben, eljárásuk tisztességében és tisztaságában. Ma egyiket sem mondhatjuk el. A tények azt mutatják, nem lehet bízni választott vezetőinkben, akikre a "kisebb rossz" elve alapján szavazunk. A legtöbb választó talán neveltetésénél fogva determinált sztereotípia alapján szavaz a KDNP-re, mely önálló arculatot nemigen tudott felmutatni az elmúlt évek során. Belenyugodtak abba, hogy néhány nevesített kdnpés a Fidesz farvizén evezve egyengeti saját politikai pályáját, és nagyot gondolni már álmukban sem mernek. Pedig a KDNP markáns politizálással önállóan is megállhatná a helyét, és szinte egyetlenként esélyt adhatna Magyarországnak a válságból való kilábaláshoz. Persze, ehhez sok mindent meg kellene változtatni a kommunikációban, és fel kellene adni a bigottan keresztény tanokra való támaszkodást. Mind a KDNP-t mind a katolikus egyházat meg kellene újítani, amíg maradék híveiket el nem veszítik a feltörekvő zsidó-keresztény gyökerekre építő fiatal, tetterős és kíváló kommunikációval rendelkező új egyházakkal folytatott versenyben. A fiatal generáció ugyanis avíttnak, sőt szinte sokszor nevetségesnek tartja a régi keresztény-katolikus liturgiára építő, a modern kor tudományos eredményei után lassan kullogó katolikus egyház kommunikációját. Az érseki süvegben prédikáló, díszes pompában megjelenő papok ideje lejárt. Minden, amit képviselnek és hirdetnek fényévekre van a mai ember napi gondjaitól.
Meg merem kockáztatni, hogy az keresztény egyház hangja szinte hallhatatlan a mai lüktető élet zajai közepette. Változtatni kellene! És a változást erkölcsi téren kellene kezdeni, melyben a KDNP vezetőinke kellene az élen járniuk. Önvizsgálatot az elmúlt évek felemás politizálásáért.
De mindaddig, amíg a KDNP olyan prominense, mint Rétvári és Semjén úr szótlanul tűri a közigazgatási jogtiprást, mely szeme előtt sőt tudtával zajlik, addig semmi esélye ennek a pártnak és ennek az országnak felemelkedésre. Marad az oligarchák kánaánja, széthúzás, az elszegényedés, a latinamerikánizálódás, és a nemzet pusztulása.
A szép szavak már nem elegendőek. Tettek, erkölcsi példamutatás, az igazgság kimondása, a közbizalom helyreállítása kell. Ez pedig nem lehetséges olyan társadalomban, ahol SEMMIS okiratokkal szereznek tulajdonjogot a Reneszánsz Zrt vezérigazgatója, Páljános András féle oligarchák. Aki a törvénysértéseket hatalmi pozícióban tűri, az nem különb annál az ellenzéknél, amely 2002-2010 közötti politikai és gazdasági bűnökért felel.
