Nagy hír volt, amikor a sajtó nyilvánosságra hozta: letartóztatták Vizoviczky -t, az éjszaka császárát. Pedig sokáig mindenki azt gondolta Vizoviczky érinthetetlen, nem érdemes vele ujjat húzni. És ez sokáig így is volt. A bennfentesek tudtak Vizoviczky magasrangú rendőrségi kapcsolatairól, a kívülállók csak sejtették, hogy valami nagyon nincsen rendben a rendőrség munkájával.
Éveken keresztül elkerülték a rendőrök a Vizoviczky birodalmat, ha mentek akkor leginkább munkaidő után, jól fizető másodállásba. Biztonsági emberként(n.b. kidobó ember) vagy biztonsági szakértőként beosztástól függően. Sokuknak jól kiegészítette fizetését a másodállásból nyert pénz. Cserébe hallgattak - és, ha kellett - hivatali hatalmukkal visszaélve eltusolták a kisebb és nagyobb ügyeket.
A rendszer kíválóan működött mindaddig amíg a lóláb akkorára nem nőtt, hogy már nemcsak a láb de az egész ló kilógott. Kioltottak egy fiatal életet. De nem ekkor jött a bukás.
Csak akkor, amikor Vizoviczkyék tevékenységére "fennt " is felfigyeltek, a nagyra nőtt birodalom pénzügyi terjeszkedése gazdasági - és ezáltal hogy hogy nem - magasabb politikai érdekeket kezdett sérteni. Vizoviczky bukása törvényszerű, mert még egy áldemokrácia sem engedheti meg magának, hogy drogkereskedelemre és prostitúcióra épülő vállalkozás tartósan fennmaradhasson és szálakat kezdjen kiépíteni a politikai hatalom irányába. Ez ugyanis előbb-utóbb kitudódik és rendkívül veszélyes lehet a feddhetetlenség látszatára kényes politikai osztálynak.
Igen, politikai osztályról kell beszélni, hiszen Magyarországon egy többé kevésbé állandó szereplőkkel működő politikai osztály tartja kezében a hatalmat a rendszerváltás óta. Tagjai időnként kormányon, időnként ellenzékben vannak, de közös jellemzőjük, hogy főállású megélhetési politikusok. Csinálják nekünk a politikai cirkuszt és mi tapsolunk, igaz egyre kisebb lelkesedéssel... Sajnos, nincs más lehetőségünk, ugyanazokat az arcokat kell bámulnunk több mint húsz éve. Ez az igazi Nemzeti Színház. Csak egy van belőle, és úgy tűnik tele van élethosszig felszentelt "örökös tagokkal". De térjünk vissza a földhivatali korrupcióhoz.
Vizoviczky bukása után nyilvánvaló: megfelelő hatósági és politikai kapcsolatok kellenek ahhoz, hogy a súlyosan jogsértő földhivatali eljárásokat véghez lehessen vinni, és azoknak akik a törvénysértéseket elkövetik biztosítani lehessen a büntetlenséget.
Mert a Somlói út 25. alatti ingatlanpanama során, ez ma már teljesen világos a legkülönbözőbb bűncselekményeket követték el: különösen jelentős értékre elkövetett csalás, okirathamisítás, hitelsértés, hamis tanúzás, hivatali hatalommal való visszaélés és bűnpártolás. Elég hosszú a bűnlajstrom és igen jelentős az elkövetők száma is.
Igen, a földhivatalon belül is bűnszervezet működik, ami legalább annyira, ha nem veszélyesebb, mint a Vizoviczkyé. A maffiózókról ugyanis mindenki tudja, hogy azok, de nem mernek beszélni róla. A földhivatalról viszont mindenki úgy gondolja, hogy ott feddhetetlen szakértők dolgoznak. Nos, az ilyen feddhetetlennek hitt maffiózók a legveszélyesebbek, mert közhatalommal rendelkeznek. A földhivatal az a hely, ahol a tulajdonjog bejegyzés révén keletkezik, ezért ez az intézmény igen nagy jelentőséggel bír a politikai osztály és a mindenkori hatalom birtokosai számára. A költségvetésből elsikkasztott pénzek nem vesznek el csak átalakulnak. Közpénzből magánvagyonná. És az átalakulás talán legfontosabb állomása a földhivatal, ahol az állami tulajdonjog bejegyzését törlik és az új magántulajdonosok tulajdonjogát bejegyzik. A közvagyon elsíbolása nem mehet földhivatali támogatás nélkül.
Csupán a fentiek magyarázhatják meg, hogy mind a mai napig büntetlenséget élveznek a Somlói út 25. alatti bűncselekmények elkövetői. A bűnszervezet tagjai mindvégig elévülésre játszottak. De úgy látszik elszámították magukat. Rosszul számították ki az elévülési idő végét....
Vizoviczky példája mutatja, hogy a politikai osztály hálátlan. A hála egyébként sem politikai kategória. A politikai osztály ugyanis azonnal menti a bőrét, ha a lebukás legkisebb veszélyét szimatolja. Ők ugyanis hosszú távon gondolkodnak. Ma a hatalomban, holnap ellenzékben, de mindenképpen a Parlamentben. Ott ugyanis nagyon jó a büfé, kíválóak a szendvicsek és az őrség a kapuban még szalutál is. Valóban nehéz lehet minderről lemondani és mindezt kockáztatni. Ezért előbb - utóbb a felső kapcsolat számára kényelmetlenné válnak az elkövetők. És akkor jön a bukás.
Ez csupán idő kérdése.
